A modern kozmológia szerint 13,8 milliárd évvel ezelőtt az univerzum egy rendkívül sűrű állapotból kezdett tágulni. Hogy ez az állapot honnan származott, miért létezett, és miért indult el a folyamat, arra a tudomány jelenleg sem tud választ adni. A történet ezután nagyon részletes: részecskék, atomok, csillagok, galaxisok és végül emberek jelennek meg. Valahogy kialakult az élet és az emberi tudat is.

Már gyerekként is szkeptikusan olvastam az ősrobbanás magyarázatát a világ keletkezéséről.
Hogy jött létre az élet?

A robbanás után lecsapódott a pára, majd ebben az őslevesben valahogy megjelentek az egysejtűek, amik szervezetekbe rendeződtek, majd egy hal kimászott a vízből, először medve formát öltött, majd szárnyakat növesztett és elrepült?
A fajok valóban csak a szelekció és mutáció elvei szerint kvázi a körülmények hatására váltak olyanná amilyenek?
Az egész világ csak a véletlen műve lenne?

A modernnek számító tudományos narratíva azt tanítja, hogy a világmindenség, az élet és a tudat véletlenek sorozatának eredménye.

Szerencsénkre a Srímad-Bhágavatam elárulja nekünk az igazságot, és a harmadik énekben közel nyolc fejezeten keresztül olvashatunk a világ teremtéséről, amelyből megtudhatjuk nem csak a teremtés folyamatát, hanem annak okát és miértjét is.

Ha a világ nem véletlen, akkor az életem sem véletlen, a képességeim sem véletlenek, a kihívásaim sem azok, mindennek oka és célja is van.

Maitreya Muni és Vidura beszélgetése a teremtésről nem pusztán azoknak van, akiket érdekel a kozmológia, és szeretnének mélyebb ismereteket kapni a világ kialakulásának folyamatáról. Ezen ismeretek megismerése talán nem is a legfontosabb tanítása ezeknek a fejezeteknek.

A teremtés leírása mögött egy mélyebb cél van: Megváltoztatni azt, ahogyan az ember önmagára, a világra és Krisnára tekint

Az előadássorozat eddigi részeit online itt megtekinthetitek