A Ramayana táncdráma Krisna hőstettéről szól. Krisna a hős íjász, Ráma avatárként jött el a Földre, hogy megszabadítsa híveit a démonok rémtetteitől. Kétmillió évvel ezelőtt Ráma herceget és feleségét, Szítá hercegnőt röviddel házasságuk után száműzték, Ráma testvére, Laksman társaságában. Épp az őserdőben vadászott az emberevő démonok hercegnője is, aki beleszeretett a délceg íjászba, Rámába. Miután a herceg elkergette és visszautasította őt, a démonnő bátyjához, a démonok királyához, Rávanához futott segítségért. Rávanában olthatatlan vágy gyúlt Szítá hercegnő iránt, és elhatározta, hogy csellel, hű csatlósát őznek álcázva rabolja el őt. A démon sikerrel járt, a hercegnőt Laksman varázsköre sem védhette meg a démontól, aki még Ráma herceg keselyű barátját is legyőzte, mielőtt elragadta a hercegnőt Lanka szigetére. Az összetört Ráma segítségére végül Hanumán, a majomseregek vezére sietett, aki felkutatta az elrabolt hercegnőt, és az óceánon hadseregével lebegő sziklákból épített hidat, melyekre Ráma nevét írták. Hanumán és Ráma serege végül győzedelmeskedett a démonok felett és kiszabadították a mindvégig hű hercegnőt börtönéből. Ráma győzelmét, mint a fény győzelmét a sötétség felett még a mai napig is minden évben megünneplik Indiában és szerte a világon, csak úgy, ahogyan az óceán vizében még ma is ott lebeg egy-egy szikla a majomsereg hídjából. A darabot a Gaura-váni tánccsoport adja elő.