www.karitativ.hu
Ahogy az már szinte szervesen hozzátartozik az ünnepekhez, alapítványunk idén is a megszokott rendezvényekkel igyekszik fényt hozni azok karácsonyába is, akik erről önerőből nehezen tudnak gondoskodni.

A gazdasági helyzet jelenlegi alakulása folytán egyre többen ébredünk rá a valóságra és érezzük azt, hogy bármennyire is sietősek a hétköznapok, jobban szét kell néznünk magunk körül. A városi lét során hajlamosak vagyunk elhidegülni egymástól, a buszon, villamoson sose látjuk kétszer ugyanazt az arcot, a szomszéd albérletben folyton cserélődnek a lakók, már nem is érdemes összeismerkedni, mindig későn esünk haza, igyekszünk a magunk, családunk szükségleteiről nagy nehezen gondoskodni. Kezdünk azonban rádöbbenni, hogy ez így nem megy, mert végignézzük, ahogy az egyik rokonunk munkanélküli lesz, apu-anyu alig fűt odahaza, hogy a nyugdíjból kijöjjön, egy barátunk a beteg gyereke miatt ápolási segélyből próbálna megélni, de hiába, mi már alig tudjuk fizetni a hitelt, és fittyet hányva a divatra már csak használt ruhát vásárolunk, a ház egyetlen állandó lakójának, Gyuszi bácsinak pedig rezsitartozás miatt elárverezték a feje fölül a lakást, és öregkorára otthontalanná vált szegény feje. Mindez a városról szól, vidékről még nem is beszéltünk, ahol se munka, se önkormányzati segély, se tüzelő, se meleg aluljáró, a legközelebbi szakorvoshoz, karitatív szervezethez pedig kilométereket kell utazni.

Folytatás: