A materialista tudatkep kritikája című előadás 2. részlete. Elhangzott 2001. március 3-án a Szintézis Szabadegyetemen.
Tegyük fel a kérdést, hogy honnan származik a tudat? Mi okozza, mi eredményezi azt, hogy a létező dolgoknak van egy olyan kategóriája az élők -, amelyek tudatosak, ingerfelfogó és válaszképességgel rendelkeznek.
A materialista felfogás – ami manapság a tudományon belül domináns – azt mondja, hogy pusztán az anyag önmagában, egy önmagát szervező folyamat révén jutott el egy olyan összetettségű és szervezettségű szintre, amikor már képes tudatos lényként cselekedni. A tudat eszerint nem más, mint a különféle kémiai elemeknek, a periódusos rendszer elemeinek valamilyen nagyon különleges elrendezéséből származó jelenség. Minden csak az anyagnak a terméke. Ezért nevezik materializmusnak.
Ami érdekes ezzel kapcsolatban, hogy amilyen népszerű és közkeletű ez a magyarázat, és amennyire nagyon sokan meg vannak győződve róla, hogy ez *a* tudományos magyarázat, és ez az igazság, tulajdonképpen semmiféle racionális vagy tudományos igazolása nincs, hogy ez valóban így lenne.
Nagyon régóta fáradozik azon a tudomány, hogy élő dolgot hozzon létre, tudatos dolgot hozzon létre tudattalan elemekből, de soha nem sikerült. Nem tudom, emlékeztek-e, hogy “Az ember tragédiájá”-ban van egy jelenet. A falanszterben egy tudós egy nagy lombikban próbál életet létrehozni, és ott fortyog az anyag. Odamegy Ádám és Lucifer, és a tudós azt mondja, hogy “már csak egy szikra kell, és életre jő”. Megszállottan, fanatikusan próbálja az életet létrehozni. Amikor megint hozzárak valamit a rendszerhez, a következő pillanatban felrobban az egész. Akkor Lucifer mondja, hogy na most kezdheted elölről, nem történt semmi.
Ugyanezt mondják a materialista tudomány képviselői: “már csak egy szikra kell és életre jő”. Rendkívül fejlett a biológia tudománya napjainkban, ezt mindenki tapasztalja. Manipulálják az élő anyagot klónozással, génmanipulációval és minden mással. De mind a mai napig a sok milliárd dollár, a sok-sok nagy elme, aki ezzel foglalkozik, a sok-sok laboratórium nem volt elegendő ahhoz, hogy a tudomány egy élő sejtet, egy legprimitívebb tudatos viselkedést tanúsító lényt hozzon létre. Szóval a tudatos és a tudatlan közötti határvonal épp olyan átjárhatatlannak tűnik ma, mint évszázadokkal és évezredekkel ezelőtt.