Az eltévelyedett, anyagi világba keveredett lélek kutatja a boldogság délibábját. Elkeseredett keresésében, az élvezet görcsös reményében akár kész másokat kihasználni, másoknak ártani, van, hogy gátlások nélkül.
A lélek anyagi világbéli kalandja során az önzőség-önzetlenség tengelyén mozdul. A lélek valódi érdeke, ha valóban boldog akar lenni, hogy az „Én vagyok Isten” tudatból, a 100%-os önzőség állapotából elindulva, eljusson a tiszta odaadó szolgálatig, ahol az önzősége 0%-ra csökken, és Krisna boldogságán kívül nincs más vágya. Ez képesíti őt a lelki világba való visszatérésre.
Az önzőség blokkolja a kapcsolatainkat.
Máyá, az anyagi energia személyiségének hálátlan szolgálata azon lelkek nevelése, akik még nem jutottak el a teljes önzetlenség állapotába. Mondhatnánk, hogy ez egy rideg rendszer, ahol a karma törvénye visszahatásokat ad az egyéni lélek tetteiért. Ha valaki igazából érti a mechanizmus célját, akkor tudja, hogy ez valójában a szeretet legmagasabb megnyilvánulása, mert így teszi lehetővé a lélek számára, hogy a szükséges transzformációt követően meg tudja közelíteni Krisnát.
Az önzetlenségen alapuló kapcsolathoz két fél kell, Krisnán nem fog múlni, Ő vár ránk…
Miért érdemes legalább elgondolkoznunk azon, hogy az életünkben hogyan jelenik meg az önzetlenség? Mit jelent az odaadó szolgálat? Miért a lélek legfőbb érdeke?