Gabona, az étel és élet forrása
Krisna-völgy lakói követik az ősi indiai szentírások, a Védák tanításait, melyek szerint:
„A gazdasági fejlődés alapja a föld és a tehenek. A gabonafélék és a zöldségek gazdag táplálékot nyújtanak embernek és állatnak egyaránt, s a kövér tehenek elegendő tejet adnak, hogy bőséges energiával és életerővel lássák el az embereket.”
Ember és természet csodálatos, békés együttműködése nyilvánul meg az aratás ünneplésében.
A gabona minden kultúrában a táplálkozás elemi része, nem hiába nevezi a magyar tájnyelv is „élet”-nek. Korábban az emberek számára a föld és a gabona a megélhetést is jelentette, ezért a gabonából készült friss kenyér nem csak étel, hanem maga az élet jelképe is. Az ősi hagyományok szerint az emberek aratás után a templomba mentek, hálát adtak Istennek a termésért. A gabona a misztikus hagyományokban a Nappal azonosítható, és a Nap erejét a legjobban elraktározó, ezért erőt és egészséget tulajdonítottak neki. A táplálkozástudományból azt is tudjuk, hogy a gabona a teljeskörű étkezés és a megfelelő energiamennyiség szempontjából is elengedhetetlenül fontos.