A szeretet az, amire mindannyian vágyunk. Szeretnénk szeretni, és szeretve lenni. A szeretetünk kifejezésének egyik eszköze a személyesség. Érzékenyek, figyelmesek vagyunk a másik iránt, időt energiát szánunk a kapcsolatra még akkor is, amikor nekünk nehéz, vagy akár lemondással is jár.
A személyesség érzékenységet, önzetlenséget és érzékkontrolt feltételez, ezért is olyan ritka a mai világban, ahol inkább az önző gondolkodás dominál, tisztelet a kivételnek.
Az érzéki élvezet maximalizálásához elengedhetetlen az önzőség és személytelenség, hiszen ha minden áron mi akarunk élvezni, akkor lehet, hogy az csak mások kihasználása árán valósulhat meg, amiről ha minél kevésbé veszünk tudomást, annál nagyobb illuzórikus élvezetben lehet részünk.
Sríla Prabhupáda célja az volt, hogy elterjessze a Krisna-tudatot az egész világon, hogy az Úr Csaitanya szankírtana missziójával egy új korszakot alapozzon meg, ami a személytelenségre és ürességre épülő materialista kultúrát felváltja, hogy egy aranykor kezdődhessen a Földön.
Egy lelki gyakorló számára elengedhetetlen, hogy egy imperszonalizmusra épülő kultúrában tudatosan törekedjen a személyesség gyakorlására. Ezzel közvetlenül emberi kapcsolataiban, közvetetten Krisnával való kapcsolatában tudja kifejezni szeretetét. Ez azonban nem is mindig olyan könnyű…
Sukadéva Goszvámí kezdetben a Legfelsőbb személytelen aspektusához vonzódott, annak ellenére, hogy már akkor felszabadult lélek volt. Apukája, Sríla Vjászadéva kegyéből viszont megértette, hogy a Legfelsőbb személyes formája sokkal nagyobb transzcendentális boldogságot rejt, ezért bhaktává vált, és szívből jövő vágy ébredt benne, hogy más bhaktákkal is mély kapcsolatai legyenek.
„Látszólag tehát Sríla Sukadeva Goszvámí sem kedvelte a bhaktákat, ám mivel később teljes szívéből bhakta lett, mindig a visnu-dzsanák transzcendentális társaságára vágyott, s a visnu-dzsanák szintén kedvelték társaságát, hiszen Bhágavatává vált.” (SBh.1.7.11.)
Ha már gyakoroljuk a lelki életet, még mindig ott lehet a személytelenség az életünkben, ami komoly akadályt jelent nemcsak kapcsolatainkban, hanem a lelki fejlődésünkben is.
Hogyan ismerjük fel, és mit tehetünk ellene? Hogyan váljunk minél személyesebbé másokkal, és végső soron Krisnával?

Minden héten szerdán 18:00 órától Csillaghegyen, a Budapesti Haré Krisna Templomban élőben újra hallgathatóak az előadások, amelynek az eddigi részeit online itt megtekinthetitek: